Hajdúszoboszló

A Hajdúság második legnépesebb városa mindössze 2 órányi autóútra található Budapesttől az Alföld észak-keleti részén. A Hortobágyi Nemzeti Park tőszomszédságában elheyezkedő város Magyarország egyik legnaposabb vidéke, mely sajátos mikroklímával rendelkezik. A kikapcsolódni vágyó vendégek könnyen elérhetik a fürdővárost vasúton, vagy autóúton. A város kisrepülőgépek fogadására alkalmas repülőtere lehetővé teszi a légi úton való megközelítést is.

Számos ásatás bizonyítja, hogy Hajdúszoboszló területén már a honfoglalás idejében is éltek emberek. Első írásos emlék szerint I. Géza király idején a Szoboszlóvásár nevet viselte. A tatárok pusztulásba sodorták a fejlődésnek induló várost, amit a XVI. század elején Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme telepített be hajdúkkal. Innen a város nevének szláv eredetű Hajdú előtagja. A vasút megjelenésének köszönhetően a XIX. században fejlődésnek indult a város és népessége. Igazán nagy lendületet akkor vett Hajdúszoboszló fejlődése, amikor 1925-ben földgázmezők után kutatva termálvizet is talált Pávai Vajna Ferenc geológus. A 73 Celsius fokos víz jótékony hatását csak azután kezdték megismerni, hogy a felszínre törő vízzel telt gödrökben mosni és fürdeni kezdtek a helyiek. Sorra múltak el a fájdalmas nyavaják és rájöttek, hogy ez nem égi csoda, hanem a feltörő termálvíz, természet adta hatása. A termálvíznek hamar híre ment és az ide sereglő vendégek kiszolgálására szállodák sora épült a város bánomkerti részén. A helyiek legfőbb bevételi forrását mára a turizmus biztosítja. Így vált Hajdúszoboszló fél évszázad alatt csendes mezővárosból, pezsgő életű fürdővárossá.